„Az az igazság Julio” – mondta Don Cipriano halkan, s nyugodt, bátorító hangja furcsa ellentétben állt az általa kifejtettek súlyával és keménységével. „Az az igazság Julio, hogy azok az emberek, akiket ma forradalmárokként és történelemalakító óriásokként…

- Julio… kedves Julio… egy dolgot jegyezz meg jól… Soha, de soha nem szabad elcsüggedned… Soha, érted? Még a legsötétebb és legreménytelenebb pillanatokban sem… Mert az, hogy milyen körülöttünk a világ, csakis mibennünk dől el… nem másutt… Julio, higgy nekem, sokkal, de…

– Észrevetted Julio, hogy az országok egyre-másra tömörülnek különféle uniókba? És észrevetted, hogy ezek az uniók képtelenek megmaradni a fenekükön, s létrejöttük után azonnal továbbterjeszkednek? Mit gondolsz, miért van ez így? Julio éveket adott volna az életéből,…

“Mit ér néhány székely falu vérizzadós megmaradása, ha körös-körül minden süllyed? Ha közben az egész világ zuhan? Maga is tudja, hogy zuhan, megállíthatatlanul zuhan a világ, Don Cipriano.” Don Cipriano akkor megfogta Julio kezét, és komolyan, jelentőségteljesen az…